The Vampire Diaries Szerepjáték

Belegondoltál már abba, milyen lenne belebújni valaki más bőrébe és az ő életét élni? Itt az ideje, hogy kipróbáld magad! Ez itt a Te világod. Álmodd, formázd, éld!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
A regisztráció lépései
  1. Olvasd el a Szabályzatot!
  2. Regisztrálj elfogadható névvel!
  3. Töltsd ki a Karakterlapod!
  4. Foglald le az avatarod!
  5. Amennyiben kezdő vagy, nyugodtan használd az Oktatósarok adta lehetőségeket!
  6. Vesd bele magad a szerepjátékba!
Karakterbörze

A teljes listáért Katt!
Szerkesztők
Anyaoldal
Holdnaptár
CURRENT MOON
Latest topics
» Sablon és leírás
Szomb. Nov. 10, 2012 4:13 am by bemese2001

» Rólam - Karakterlap
Kedd. Nov. 01, 2011 4:42 am by Vendég

» Elköltöztünk
Szer. Okt. 19, 2011 6:33 am by Elena Gilbert

» Romy Abbey Fall
Szomb. Okt. 08, 2011 5:23 am by Romy Fall

» Ryne Abbey Fall
Szomb. Okt. 08, 2011 2:47 am by Ryne Fall

» AZ OLDAL ELKÖLTÖZÖTT!!!
Hétf. Szept. 19, 2011 5:21 am by Elena Gilbert

» A város főtere
Vas. Szept. 18, 2011 8:22 am by Jason Johansson

» Nappali a házban
Vas. Szept. 18, 2011 2:27 am by Elena Gilbert

» A folyópart
Szomb. Szept. 17, 2011 8:55 am by Jason Johansson


Share | 
 

 Stefan szobája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
SzerzőÜzenet
Admin
Admin


Hozzászólások száma : 139
Join date : 2011. Mar. 05.

TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Hétf. Aug. 01, 2011 10:15 pm

ÚJRAINDUL A TÉMA! VAGYIS A RÉGI BESZÉLGETÉS LEZÁRT!!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://diariesonlinerpg.forumotions.net
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 20, 2011 6:58 am

Épp egy pólót kaptam magamra, mikor hallottam, hogy nyílik a fürdőszoba ajtaja, és Katherine lép ki rajta.
Elismerően hümmögve figyeltem öltözékét, majd megindultam felé, és mikor már alig egy lépés választott el minket, kinyújtottam felé a karjaimat, majd átfontam a dereka körül, és szorosan magamhoz húztam.
- Tökéletes - búgtam bele a nyakába, majd lágy csókokkal halmoztam el. Magamba szívtam bódító illatát, és úgy éreztem, hogy ennél boldogabb már nem is lehetnék. Enyém volt végre az a nő, akiért az életemet is feláldoztam volna, aki el tudta feledtetni velem Elenát, még ha a kiköpött mása is volt.
Katherine teljes mértékben különbözött Elenától. Az illata, a tekintete, a kiállása, a bőre puhasága... semmiben nem voltak egyformák. - Indulhatunk? - húztam hátra a fejem, hogy Katherine szemeibe tudjak nézni, majd felemelve egyik kezem, végigsimítottam tökéletes, puha arcát. - Istenem... nem tudok betelni veled - mondtam őszintén, majd közelebb hajolva, ajkaimat lágyan az övéihez érintettem, és úgy éreztem, hogy a testem hőmérséklete több fokot emelkedik.
Belemosolyogva a csókba váltam ki abból, majd ellépve Katherine mellett, megfogtam a kezét, és húzni kezdtem ki a szobából. - Van már tipped, hogy hova megyünk? - néztem rá sejtetően mosolyogva, majd kihúztam a szobából, és lesietve a lépcsőn, kinyitottam előtte a bejárati ajtót. Megvártam, míg kimegy rajta, de még mielőtt az autóhoz ért volna, én már ott álltam, és mosolyogva nyitottam ki neki az utasoldali ajtót.
- Csak Ön után, Miss Pierce - mosolyogtam. Megvártam, míg beszáll, majd megkerülve az autót, beültem, és indítottam.

BEFEJEZETT - folyt. köv.: A régi Salvatore Panzió
Vissza az elejére Go down
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 20, 2011 6:07 am

A megkönnyebbülés csodálatos hulláma öntött el kedves bókja hallatán. De miért is kételkednem? Itt vagyunk ketten, hát pont ő ne érezné ugyanazt, mit régen? Ő, aki mindig is az érzelmeivel tűnt ki, akiben legelőször gyengédsége és udvariassága fogott meg? Minden más lesz most, hogy ő is vámpír. Hiszen nem kell féltenem magamtól, a többi vámpírtól, és legfőképp Klaus-tól… Vagyis hát ez nem teljesen igaz, hiszen tőle még én magam is félek, hogyne félteném Őt! Bár az, hogy sok minden megváltozik, még nem hozza feltétlen azt, hogy minden. Nem, mert ami köztünk van és ami volt anno ugyanaz, csak talán most még erősebb. Legalábbis ebben reménykedtem.
- Jó – bólintott széles mosollyal az arcomon, mikor kijelentette, hogy elvisz valahová. Kíváncsi voltam, hogy mit is akarhat: hova vihet, mit mutathat, és legfőképpen miért? Persze meg voltak a saját válaszaim ezekre a kérdésekre, meg természetesen a saját terveim is. Ha már így együtt vagyunk, be kell avatnom őt néhány dologba, nem hagyhatom tudatlan.
Odabújtam hozzá az ágy szélére, és hátulról átöleltem a felsőtestét. Lehunyt szemmel mélyen magamba szívtam jellegzetes, édes illatát.
- Csak előtte gyorsan letusolok – suttogtam a fülébe. Már a tegnapi buli óta nem fürödtem, márpedig a ruhám magába szívta a Grill megállapodott szagát, így mindenképpen át kell öltöznöm. Kibújtam Stefan ágyából, és s szobámba siettem. Ígéretemhez híven – miszerint „gyorsan” – letusoltam, és magamra kaptam pár hétköznapi ruhát.
- Megfelelek? – fordultam meg mosolyogva visszaérve Stefan szobájába, hogy megmutassam magam. Reméltem, hogy jó lesz ez a ruha, és nem akar valami extrém helyre vinni, ahova ki kell öltözni. Bár miatta bármibe benne lennék.

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 20, 2011 5:38 am

Talán az elmúlt 145 évben nem aludtam még olyan jól, mint most. Talán a magamba döntött mennyiségű alkohol az oka, vagy egyszerűen az, hogy Katherinet tarthatom a karjaimban.
Lágy csókja ébresztett, mire rögtön mosoly szökött az arcomra, és ahogy lassan kinyitottam a szemeimet, és megpillantottam tökéletesen formált arcát, ahogy az ablakon át beáradó napfény glóriaként öleli körbe.
- Gyönyörű szép vagy - búgtam köszönés helyett, és szinte visszarepültem az 1864es időkbe, ahol én és Katherine egy párt alkottunk. Pontosan emlékeztem arra, hogy milyen érzés volt őt ölelni, csókolni és talán pont ez az, ami visszacsábított hozzá.
Katherine mellett igazán az lehettem, aki voltam. Nem féltem, ha a vámpírságom rossz oldala a felszínre tör, mert tudtam, hogy kárt benne nem okozhatok, sőt...
- Ma elviszlek valahová - mosolyogtam, majd lassan felültem, és kicsúsztam az ágy szélére. El akartam vinni Katherinet a régi Salvatore panzió helyére, mert bár minden szép és jó volt, nem akartam, hogy Damon feltűnjön a panzióban, és összerombolja azt, ami tegnap este létrejött Katherine és köztem. Plusz... beszélnünk kellett sok mindenről. Nagyon sok mindenről.
Vissza az elejére Go down
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 20, 2011 3:37 am

Minden egy csodás álomnak tűnt, az egész tegnap, hogy Stefan-nel „kibékültünk”. Felfoghatatlan volt, hogy 145 év után ismét mellette horgonyozhatok le. Már-már annyira szép volt, hogy féltem, kicsúszik a kezem közül az irányítás, és még sem lehet az enyém. Mert nem vagyok jó, egyszerűen nem érdemlem meg, hogy velem ilyen jó dolog történjen. Ezért szinte féltem is elmerülni az álom világában, mert rettegtem, hogy apró szilánkokra törik, és bennem is megtörik valami, ha rájövök, hogy nem igaz. De nem így történt. Halvány mosoly suhant át az arcomon, mikor felébredve a felkelő Nap fényénél megvilágított szobában, Stefan ágyában, a fiú karjai közt találtam magam. Erről a helyzetről eszembe jutott első találkozásunk itt, nos az igencsak érdekesre sikerült tekintve, hogy először összetévesztett Elenával. De végül is mindegy, megérte a lányt játszanom, hiszen máskülönben nem hiszem, hogy hagyta volna oly sok ideig csodálni meztelen felsőtestét, melyről még mindig peregtek le a vízcseppek. Mondjuk, ezek után talán nem lesz ilyen szempontból gond ezzel.
Hallva Stefan ütemes, nyugodt lélegzését, és felidézve az előző este emlékeit, mosolyom csak szélesebbre húzódott. Óvatosan lefejtettem magamról ölelő karjait, s szembefordultam vele. Gyengéden végigsimítottam az arcán, és lágy csókkal ébresztettem. Olyan jóképű volt, hogy az már fájdalmas, egy angyal földi arca…
- Szép reggelt! – súgtam, és figyeltem, ahogy lassan kinyitja a szemét. Minden porcikám azért imádkozott, hogy most józanul is ugyanúgy gondolkodjon, mint este, hogy ugyanúgy szeressen, és képes legyen beismerni, máskülönben nem tudom érdemes-e túlélnem egy ilyen csalódást.

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Csüt. Ápr. 07, 2011 4:49 am

Stefan-ről mindig is tudtam, hogy előbb-utóbb túllép rajtam. Legalábbis ezzel fogja áltatni magát. Bizonyára bebeszélte magának, hogy az irántam érzett szerelme csupán illúzió volt, amit a megigézésem váltott ki. Viszont ez aljas hazugság, mert mindkettejüket csak végszükség esetén igézte meg, ha már nem volt más megoldás. Bármit is érzett irántam az teljesen az ő szívéből jött. És most még képes a szemembe hazudni erről! Pedig ő maga mondta azon az estén, az Alapítók bálja után, hogy szerelmes belém. Nem tettem semmit ez ügyben, ezért meg is lepett rendesen. Ha a tűz ki is hunyt, parazsából még fel lehet éleszteni.
- Higgy, amit akarsz; én tudom az igazat! – vontam vállat, és követtem tekintetemmel az ágyon helyet foglaló Stefan-t. Azt hiszen, ez a játék az őrészéről arra fog kimenni, hogy minél inkább tartsa a három lépés távolságot, nálam pedig, hogy ezt szánt szándékkal mindig megrövidítsem.
- Ugye tudod, hogy a Panzióban szálltam meg? Persze Damon hozott pár kellemetlen szabályt, de túlélem – közöltem vele szélesen mosolyogva. Ha nem akarja, hogy a maihoz hasonló esetek történjenek a közeljövőben, jó lesz, ha kulcsra zárja a szobáját. De nem bánnám, ha nem tenné.
- Úgyhogy még találkozunk! – ígértem neki, és még egyszer körbepillantottam a szobájában, végigmértem Őt magát, majd játékosan integetve megléptem a Panzióból. Ez a találkozó indokot adott újabb információk szerzésére: először is meg kell tudnom, hogy Elena most mégis melyik Salvatore bolondítja, illetve ki kell találnom valamit ahhoz, hogy abból a parázsból újra égő fáklyát hívjak életre.

BEFEJEZETT

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 8:13 am

Próbáltam rezzenéstelen arccal figyelni Katherinre, elrejteni az érzelmeket, amik bennem tomboltak, de tudtam, hogy korántsem arra születtem, hogy leplezzem őket.
Láttam magam előtt a múltat, 1864-et... láttam, ahogy Katherine gyönyörűen sétál le a lépcsőn, báli ruhájában, tökéletes...szinte ragyog. Láttam, ahogy a mosolya boldogságot sugall, ahogy a szemeiből árad a szerelem.
Szerelem volt az egyáltalán? Vagy csak egy játék, amihez engem és Damont használt bábunak?
- Nehéz elhinni - feleltem, de magam sem tudtam igazán, hogy őszinte-e a válaszom, vagy sem. Mikor Katherine elém sétált, és játékosan megbökte a mellkasom, a régi énjét idézte fel előttem, ahogy nevetve rohan a panzió akkori, élénk kertjében, ahogy azt várja, hogy kapjam el... és legyen az enyém. Örökre. - A lelkem mélyén tudom, hogy a szerelmem irántad... - közelebb hajoltam hozzá, és mélyen néztem a szemébe. - Nem volt valós - ejtettem ki minden egyes szót külön precizitással, nyomatékot adva a tartalmának, majd mosolyogva elléptem Katherine mellett, és leültem az ágyra.
Vissza az elejére Go down
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 7:29 am

Ó, ha tudná, mennyiszer gondoltam rá – na meg a bátyjára – az elmúlt 145 évben, akkor nem lenne ilyen lekezelő velem, mint aki azt hiszi, hogy hazudok. A hiány számomra mindaddig ismeretlen ézése ugyanis kétségtelen marcangolta a lelkemet, akárcsak felhánytorgattam magamban a múltat. Nézz csak Stefan-re: fiatal, szemében mégis komolyság ül és egész egyéniségét áthatja a kedvesség, udvariasság, szeretet. Ez olyan tulajdonság, melyekért minden épeszű nő képes lenne ölni. Egy ilyen férfi – hiába marad Stefan örökké 17 éves fiú – jelenthet mindent egy nő számára: biztonságot, otthon, vágyat, ami csak kell. És ezt tapasztalatból tudom. Annak a rövid 1864-es időszaknak a tapasztalatából.
- Hiszed vagy sem: érted jöttem vissza. És azért csak 145 év elteltével, mert hála a bátyádnak lehullt a lepel a tökéletesen bevált trükkről, mely azt takarta, hogy nem vagyok a sírban – ez teljes mértékben igaz volt, még most is Hawaii-n napozgatnék, ha nem kellett volna intézkednem a sírból kiszabadult vámpírok miatt.
- Olyan nehéz ezt elhinni? – biggyesztettem le az ajkamat, mintha megsértődtem volna azon, hogy hazugnak gondol. Közel lépdeltem hozzá, majd széles mosollyal az arcomon játékosan megbökdöstem a mellkasát.
- A szíved mélyén te is tudod, hogy igaz – tettem hozzá, és csillogó szemekkel felpillantottam rá.

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 7:09 am

Halvány, gúnyos mosoly jelent meg az arcomon, majd az egyik kezemmel végigsimítottam az állam, mint aki nagyon gondolkodik valamin, és egy percre se vettem le a tekintetemet Katherineről.
- Az elmúlt 145 évben nem hiányoztam? - kérdeztem érdeklődően, mint aki kíváncsi a válaszra, majd közelebb léptem Katherinehez. - Most jutottam csak eszedbe? Ugyan Katherine... mind a ketten jól tudjuk, hogy nem miattam jöttél vissza Mystic Fallsba - néztem rá mindent tudóan, és ismét csökken közöttünk a távolság.
Annyira emlékeztetett , hogy képtelen voltam nem végigfuttatni a tekintetemet a tökéletes, karcsú alakján, amiért minden férfi epekedne. Meg akartam őt érinteni, érezni bársonyos bőrét, ajkaimmal végigsimítani az ajkait, beletúrni a hajába, magamba szívni az illatát... de ő nem az volt, akit én akartam. Vagy mégis?
145 éve az életemet is odaadtam volna Katherineért... hisz odaadtam. Mindezt miért?
Vissza az elejére Go down
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 7:00 am

Ennyire utálna? Hangulata egy pillanat alatt egy egész skálányit változott, mikor megtudta, hogy nem a drágalátos kis Elenája vagyok. Na tessék, megmondtam, hogy tőle erőszakosabb lesz a fogadtatásom, mint Damon esetében. De attól még tudom, hogy ott kell lennie a lelke mélyén a tűznek, mely csak értem ég, és csak el kell érnem, hogy megnyissa a szívét és szeressen engem. Nem hiszem el, hogy megfeledkezett volna rólam. Itt van példának okáért Elena. Tucatnyi lány van világszerte, és mindegyiket megkaphatná, ha akarná – mert ki mondana nemet aranyos tekintetét látva, kedves szavait hallva, és tökéletes úriemberi viselkedését tapasztalva? – de az ő szívét csak egy olyan lánynak sikerült elrabolnia, aki kísértetiesen hasonlít rám. Ennek csak az lehet a magyarázata, hogy engem keres minden nőben! És ezt nem csak az egóm mondatja velem, hiszen logikus az egész. Szóval most itt vagyok, és hiúságom nem engedi, hogy ne játsszak legalább egy kicsit a lelkében parázsló tűzzel.
Ezen tűnődtem, míg Stefan újra eltűnt, hogy sajnálatos módon több ruhát vegyen magára. Pedig engem igazán nem zavart az alulöltözött megjelenése, sőt! Mikor pedig visszajött távolságtartóan azonnal kérdőre vont.
- Már mondtam: hiányoztál. Ez nem bűn – vontam vállat, és megcsóváltam a fejem a köztünk hirtelen felhúzódott láthatatlan határ gondolatára. Csak hogy feszegessem ezt, tettem felé pár közelítő lépést.

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 6:48 am

Egy ideig még a falhoz szorítva álltam, majd legyűrve magamban a dühöt, hirtelen elengedtem, és hátat fordítva neki, eltávolodtam tőle.
Miért hittem akár egy percre is, hogy Elena az? Én bolond... A bátyám mérföldekkel jobb nálam, és én mégis azt hittem, hogy talán csoda történhet. De nem. Tévedtem, mint mindig.
Keserűen elmosolyodtam, majd beletúrva a hajamba, megfordultam, és értetlenül figyeltem Katherine arcát. Annyira más volt mégis... túlzottan emlékeztetett Elenára, és kényszeríteni kellett magamat, hogy ne érintsem meg, ne képzeljem azt, hogy más, mint aki valójában.
- Mit csinálsz itt? - kérdeztem színtelen hangon, majd a szekrényhez sétálva, előkaptam pár ruhadarabot, és még mielőtt Katherine válaszolhatott volna, beviharoztam a fürdőszobába, felkaptam magamra a a farmert és egy szürke inget, majd visszasétáltam a szobába, és a karjaimat összefonva mellkasom előtt, néztem ismét Katherinere. - Nos? Miért jöttél vissza, Katherine?
Vissza az elejére Go down
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 6:37 am

És egy örökkévalóságnak tűnő pillanat múlva éreztem ajkai tapintását az enyémet, és melegséggel töltött el a tény, hogy a csók viszonzásra talált – habár ő nincs is tisztában azzal kit csókol. Mellkasán fekvő tenyerem felkúszott a nyakáig, és közelebb húztam. Éreztem, hogy ő is ezt teszi a derekamnál fogva, s a ruhám azon része, ahol testünk találkozott átnedvesedett. Ez persze egyáltalán nem zavart... Az már viszont sokkal inkább, hogy megszakítván a csókot a falhoz taszított. Vámpírságának legfontosabb jelei előtűntek, mire én szélesen elmosolyodtam. Hiába fitogtatja az erejét. Velem szemben nem sokat. Ez nálam most amúgy sem az erőről szól.
- Ünneprontó – akár a bátyja, csak ő teljesen más szituációban; csalódottan elhúztam a számat.
Űzött, értetlen szemeivel teljesen másképp nézett rám, mint 1864-ben. Hiányzott belőle a vágy, de ez cseppet sem hangolt le. Miért is? Vegyük sorra: 145 év alatt a legforróbb kapcsolat is kihűlne, főként ha az egyik félt halottnak hiszi a másik. Aztán meg Stefan az a fajta, akinek az esze mutatja az utat, és nem hallgat vakon szíve parancsára. Így valószínű, hogy előbb bombázna kérdésekkel a visszatérésemmel kapcsolatban, mint hogy úgy csókoljon, ahogy Damon tette az első este. Aztán pedig miért búslakodnék amiatt, ha itt vagyok, és tehetek ellene?
- Jobb így? – kérdeztem arra utalva, hogy érez-e kielégülést, amiért levezetheti rajtam a dühét. Továbbra is fölényesen mosolyogtam, és büszke voltam magamra, amiért sikerült azért egy ici-picit őt is átvernem.

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 6:22 am

"Hagyjuk" csengett a fejemben, és ez az egyetlen szó, olyan mérhetetlen boldogsággal töltött el, hogy kezdtem undorodni magamtól. Miért kéne örülnöm a bátyám kudarcának? Viszont... bűn ha boldog vagyok, amiért Elena visszatért hozzám?
Figyeltem Elena lassan lecsukódó szemeit, ahogy ajkai egyre közelítenek az enyémhez. Hátrasimítottam egy tincset az arcából, majd a tenyerem megállapodott a nyakán, és lassan én is húzni kezdtem magam felé. Annyira szürreális volt a helyzet... túlságosan is.
Hirtelen bevillant egy kép a fejemben, de erre most gondolni sem akartam. Lassan ajkaink találkoztak, végigsimították egymást. Szaltózott egyet a gyomrom, ahogy a csók egyre mélyült, de annyira más volt, mint eddig. Sokkal vadabb, szenvedélyesebb. Elena irányított nem én, mint régen. Éreztem, hogy az előző gondolat egyre nagyobb teret kap a fejemben, és szöget ver belé.
A szabad kezem végigsiklott az oldalán, majd átkarolva a derekát szorosan húztam magamhoz. Nem érdekelt, ha vizes lesz a ruhája, az számított, hogy most őt csókolom. De kit is csókolok? Katherine
Ekkor egy hirtelen mozdulattal elrántottam ajkaimat az övéitől, és a másodpercek tört része alatt a falhoz vágtam, majd elfeketült, dühös szemekkel néztem rá. Amint a tekintetünk találkozott, tudtam, hogy Ő nem Elena. Elena szemei angyalian csillogtak, a mogyoróbarna szeme igézően hatott rám, ezek a szemek viszont... maguk a gonoszság.
- Katherine... - sziszegtem, és el sem hittem, hogy bedőltem neki.
Vissza az elejére Go down
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 6:11 am

Érezni Stefan vizes testét, közelségét, leheletét a bőrömet újabb és újabb elmúlt századbeli emlékeket ébresztett fel. Olyan volt, mint egy régen lezárt napló oldalait újra fellapozni. Ám mielőtt maguk alá temettek volna az érzelmek, a jelenre kezdtem koncenrálni. A most felállt helyzetre: itt vagyok én, és lehetőséget kaptam arra, hogy egy 145 éve tett ígéretet beváltsak, és ő, aki jelenleg abban a hitben van, hogy Elena az előtte álló személy. És még boldogsággal is tölti el ez a gondolat, ez határozottan látszódik rajta. Azonban számomra ez nem jó jel, persze nem hibáztathatom, hiszen én hagytam el, túl kellett lépnie, mégis kicsit megsértődtem. Azon, hogy nem ismert fel vagy mert Elenát hiányolta? Nem is tudom.
- Damon-nel? – kérdeztem vissza, és sóhajtottam. Megbántott tekintettel sütöttem le a szemem, és kiszemeltem magamnak egy pontot a mellkasán. Most akkor mi van? Elena Stefan-nel van vagy sem? Átpártolt volna Damon-hoz? Sürgősen frissítenem kell az információim, mert ez nem mehet így tovább.
- Hagyjuk – ráztam meg lemondóan a fejem, és újra felpillantottam Stefan-re. Mélyen a szemébe néztem, majd hagytam lecsukódni az enyémet, és közelebb hajoltam egy csókért...

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 5:53 am

Egy tinédzser fiúnak éreztem magam, aki amint meglátja a szerelmét, a szíve hevesebben kezd verni, a gondolatai összekuszálódnak, és képtelen összerakni egy normális szót. Ezt váltotta ki belőlem Elena jelenléte.
Nagyot sóhajtottam, ahogy a tenyere a mellkasomhoz ért. Forró volt, és a forróság átjárta a testem minden egyes négyzetcentiméterét. Lassan lehunytam a szemem, próbáltam rájönni, hogy ez a valóság-e vagy csak én képzelem, de Elena érintése túlságosan is élethű volt ahhoz, hogy ez az egész csak egy álom legyen.
- Mi történt Damonnel? - csúszott ki a számon az első gondolat, ami hirtelen felötlött bennem. Tudtam, hogy gondokkal küzdenek de, hogy ilyen hamar visszatér hozzám... álmaimban sem gondoltam volna. De... valóban visszatért? Nem érdemlem meg, hogy ily kegyes legyen velem a sors...
Képtelen voltam ellenállni, hogy ne érintsem meg. Lassan felemeltem a kezem, és ujjaimmal végigsimítottam tökéletesen formált arcát, le egészen az álláig, majd vissza. Tudtam, hogy nem szabadna ezt csinálnom vele, mert ő már nem hozzám tartozik... de azt mondta, hogy hiányzom. Igaznak kellett lennie.
Vissza az elejére Go down
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 5:46 am

Az íróasztalon heverő könyveket forgattam a kezemben azon rövid idő erejéig, mígnem Stefan kijött a fürdőből. Ám ezek után egyetlen szépirodalmi mű, de még a naplója sem tudta lekötni a figyelmemet, csakis Ő maga. Vízcseppek borította teste csak férfiasabbá tették megjelenését, és gondolataim akaratlan is visszakalandoztak az 1864-ben együtt töltött estéinkre.
Végtelen öröm töltött el, hogy mosolyogva fordult felém, és nem támadt rám azonnal egy fakaróval. Pedig őszintén szólva tőle számítottam effajta reakcióra, de ha nem teszi, az azt jelenti, hogy Elenának hisz.
Elena... Már komolyan elegem van ebből a lányból! Az engem mostanában körül vevők minden második mondata róla szól, és ez alól Damon sem kivétel. Ezt bizonyítja, hogy eddig minden beszélgetésünkben szóban forgott Elena. Komolyan kezdem azt hinni, hogy ez a lány ügyesebben manipulálja az embereket, mint én. Már-már feltűnően sok embernek fontos, ami zavaró, de ezáltan számára is több ember értékes, ami pedig számtalan célpontot ad nekem, hogy megzsarolhassam vele.
- Hiányoztál! – feleltem kérdésére, és játékosan beharaptam az alsó ajkam. Úgy osztottam meg a szót, mint valami titkot, szinte elsuttogva, hogy csak Ő és a Panzió falai legyenek tanúi ennek a vallomásnak. Közeledtem felé pár lépést, és mellkasára fektettem tenyerem. Ha már nem ismert fel, használjuk ki...

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 5:30 am

A jéghideg víz lehűtötte a testemben tomboló dühöt, amit a bátyám iránt éreztem, de a sebeket amiket rajtam ejtett, semmi sem tudta begyógyítani.
- Stefan! - jött egy hang kintről, mire kíváncsian fordultam a csukott ajtó felé. "Elena?" jutott először az eszembe, gyorsan elzártam a vizet, kinyúltam egy törölközőért, majd a derekam köré tekerve, gyorsan kisétáltam a szobámba.
Amint megpillantottam a hang tulajdonosát, szaltózott egyet a gyomrom, majd mosolyogva megindultam felé. Annyira gyönyörű volt, hogy már a puszta jelenléte is felforgatta a világom. Miért kellett elhagynia?
- Mit keresel te itt? - álltam meg tőle pár méterre, majd beletúrtam vizes hajamba, és kérdőn néztem rá.
Vissza az elejére Go down
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szer. Ápr. 06, 2011 5:22 am

Damon-nal való beszélgetésem kissé szíven ütött, elvégre is engem nem lehet csak úgy elhagyni! Nem mintha végül kimondta volna végérvényesen, de azért fájt a tudat, hogy erre az útra akar lépni. Aztán persze rohant is kis Elenája egyetlen SMS-ére, engem meg faképnél hagyott, mikor már éppen készültem volna megnyílni, és pár őszinte megnyilvánulással élni felé. Na, de mindegy, az idő minden sebet begyógyít, nekem pedig időből szerencsére elég jutott. Majd meglátjuk, hogy miként alakulnak a dolgok.
Ám addig is szomorú tény, hogy ittlétem alatt nem sikerült összefutnom az édes Stefan-nel, hiába lakom a Salvatore Panzióban. Már pedig úgy illik, hogy beköszönjek, ha már ő egyike a házigazdáknak. Bár bevallom más is volt a tarsolyomban, minthogy csak köszönjek neki. Egyelőre azonban ez is megteszi. Így hát felkerestem a fiatalabbik testvér szobáját, és kérdés, kopogás nélkül benyitottam. Halvány mosolyt csalt az arcomra a helyzet, mert bár őt nem láttam, vízcsobogást hallottam a fürdője felől.
- Stefan! – szólaltam meg kissé hangosabban, hogy ő is meghallja, és értesüljön ittlétemről.

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Vas. Márc. 27, 2011 3:18 am

Stefan józansága ebben a helyzetben meglepett és akaratlanul is mosolyra húztam a szám és biztatóan megfogtam a kezét de gyorsan el is engedtem. Az utolsó mondatával úgy éreztem mindent elmondott. Valami azt sugallta, hogy ő már megértette mi van közöttünk, én viszont még csak most kezdek rádöbbenni. Hosszasan néztem a szemébe és próbáltam valamit kiolvasni belőle.
- Most jobb ha elmegyek. Majd ha beszéltél Elenával szól. Azt hiszem lesz mit megbeszélnünk nekünk is. - mondtam, majd egy mindent elmondó mosollyal búcsúzta Stefantől.
Ahogy kiléptem az ajtón nagyot szívtam a kinti friss levegőbe. Mindenképpen el kellett rendeznem a fejemben a Matt iránti érzéseimet, de a szívem mélyén tudtam mit kell tennem...

BEFEJEZETT
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Vas. Márc. 27, 2011 3:08 am

- Én csak azt szeretném, hogy Elena boldog legyen. Nem akarom magamhoz kötni. Ha neki Damon kell, akkor legyen vele. És én szeretni fogom, ha itt ven mellettem, ha nincs. És nem szeretnék vele összeveszni, sem haragban elválni. -mondtam és halványan elmosolyodtam. - Ha ő Damon mellett bolodg, én megértem...És tisztában vagyok vele, hogy el kell őt engednem. Mindig is tisztában voltam azzal, hogy ez meg fog történni. Ha nem is Damon miatt, de megtörtént volna. Csak nem gondoltam, hogy ilyen hamar. Vagy nem is akartam gondolni rá. -mondtam ki amit gondoltam.
- Előbb-utóbb én is tovább fogok lépni. Remélem minél előbb..
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Vas. Márc. 27, 2011 2:01 am

Még mindig éreztem azt a bizsergést vele szemben, de tudtam, hogy időre van szüksége és nekem is. Hiszen még egyikünk se tudja mi ez, hisz eddig soha nem éreztünk egymás iránt még hasonlót se. Legalábbis én soha. Azonban most, hogy átváltoztam ez valahogy más lett..olyan fura ez az egész.
- Az elnapolással egyet érek. -mondtam, hiszen tudtam, hogy amíg nem beszél Elenával addig ezt sem tudja hideg fejjel átgondolni és lássuk be nekem is tisztáznom kell a Mattel kapcsolatos érzéseimet. Ismét leültem az egyik fotelba, majd úgy szemléltem őt.
- Tudod mivel eljárt a szám már nekem úgyis mindegy, hiszen ha nem Elena akkor Damon öl meg, így úgy gondolom megoszthatom veled a véleményem. Elena mindig is szeretett és hidd el mindig is fog...de ez a szeretet már más. És bár nehéz kimondani a testvéredben megtalálta azt ami a szerelemhez kell. Félre ne értsd, egy szóval sem mondta ezt, de egy igazi barátnő érzi ezt. Persze elhiheted, én se vagyok oda érte, hiszen te is tisztában vagy vele Damon mit tett velem, de úgy gondolom el kell engedned. Húzhatjátok még az időt, de abból nem sülne ki semmi jó. És a szíved mélyén ezzel te is tisztában vagy. -adtam ki őszintén a bennem lévő gondolatokat és reméltem, hogy Stefan a megfelelő módon kezeli a szavaimat.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Vas. Márc. 27, 2011 1:44 am

- Igen Caroline, éreztem valamit. -mondtam és hátrább léptem egy lépéssel.
- De nem akarok ebbe a dologba többet beleképzelni...most még nem..-suttogtam.
- Car, ez csak egy ostoba fellángolás. Meglátod, holnap már semmit sem fogsz érezni. És ott lesz neked Matt. -mondtam.Az már más kérdés, hogy nekem lesz- e valaki, de nem akarok semmit sem tenni, addig amíg nem beszélek Elenával.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Vas. Márc. 27, 2011 1:30 am

Hitetlenkedve álltam Stefannal szemben a hirtelen hangulatváltását követően és úgy figyeltem a mozgását. Még, hogy felejtsük el..na nem. Ezt nem hagyom annyiban. Ezt felejtsük el de azt amit Elena tett azt ne.
- Én nem tekintem elfelejtetnek Stefan. Valami furát éreztem és szerintem te is...és ezt nem hagyhatjuk szó nélkül. Azt ne mond hogy te nem érzed...- mondtam, és a másik fölé álltam ismételten közel hozzá, hogy megértse miről is beszélek.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Vas. Márc. 27, 2011 1:12 am

Damon lelépett én meg visszamentem a szobámba Carolinehoz.
- Lényegtelen, Caroline. Most inkább hanyagolnám a témát. Majd megbeszélem Elenával. -mondtam és halványan elmosolyodtam.
- Ami pedig az ezelőtt történteket illeti, én részemről elfelejtettnek tekintem.. -mondam
- És ne aggódj, tőlem sem Elena, sem Damon nem fogja megtudni, hogy elmondtad. -Láttam az arcán, hogy megkünnyebbült. Leültem az ágyra, majd hamarosan újra megszólaltam.
- Van még valami kérdésed a vámpírléttel kapcsolatban? -kérdeztem.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Szomb. Márc. 26, 2011 10:39 pm

Amikor végre elég bátorságot gyűjtöttem ahhoz, hogy kinyissam a szemem tudtam, hogy baj van. Damon kiabálása csak még egy lapáttal tett az éles bombára amit jelen esetben Stefan jelképezett.
- Stefan, hagy magyarázzam meg...-nyúltam a fiú felé, de addigra már késő volt, hiszen Stefan pillanatok alatt eltűnt a szobából.
- A francba...- mondtam kissé idegesen, ám jelen esetben csak saját magamra voltam ideges. Kezemet a szám elé tettem és úgy álltam a szoba közepén hosszú másodpercekig, majd ledőltem az ágyra és kezemmel kivettem a hajamból az aznap beletett hajpántot. Újra eltakartam az arcomat és a kezeim nyújtotta sötétségben próbáltam elbújni a következmények előtt.
Egyrészről nem tudtam azt, hogy pontosan mi is történt köztem és Stefan között és miféle vonzás keríthetett magába mikor ott van nekem Matt akit mindennél jobban szeretek. Egyszerűen nem állt össze. Talán megőrültem volna? Ám ez csak a kisebbik baj...Hogy a fenébe szólhattam el magam? Hogy lehettem ilyen meggondolatlan? Most aztán tényleg igazi szőkének érzem magam. Mit fog ehhez szólni Elena? Az biztos, hogy a bizalmát eljátszottam..de lehet, hogy ezzel a barátságunknak is vége. És Damon? Ha eddig nem is volt ténylegesen szándékában, hogy megöljön most már biztos, hogy az első adandó alkalommal kitépi a szívemet.
Ezen eszmefuttatásom végére ért vissza Stefan a szobába, ha lehet még idegesebben mint ezelőtt. Hajpántomat az ágyon hagyva mentem oda hozzá és tettem a kezem lassan a hátára, bár tisztában voltam vele, hogy a mostani állapotában ez veszélyes lépés volt.
- Elena nem csalt meg csak...csak...-kezdtem el mentegetőzni, ám én magam is tisztában voltam vele, hogy csukott ajtókat döngetek és, hogy Stefan számára az a csók is egyenlő a megcsalással. Még ha azt is tudná, hogy a bátyja szerelmet vallott a barátnőjének...inkább nem akarom megtudni mi történne akkor.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Stefan szobája   Today at 9:37 am

Vissza az elejére Go down
 
Stefan szobája
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 5 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
 Similar topics
-
» Stefan szobája
» Greg hálószobája
» Szülőszobák és orvosi rendelők
» Pihenőszoba
» Kol hálószobája

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Vampire Diaries Szerepjáték :: Játéktér - Mystic Falls :: Lakóházak :: Salvatore panzió-
Ugrás: