The Vampire Diaries Szerepjáték

Belegondoltál már abba, milyen lenne belebújni valaki más bőrébe és az ő életét élni? Itt az ideje, hogy kipróbáld magad! Ez itt a Te világod. Álmodd, formázd, éld!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
A regisztráció lépései
  1. Olvasd el a Szabályzatot!
  2. Regisztrálj elfogadható névvel!
  3. Töltsd ki a Karakterlapod!
  4. Foglald le az avatarod!
  5. Amennyiben kezdő vagy, nyugodtan használd az Oktatósarok adta lehetőségeket!
  6. Vesd bele magad a szerepjátékba!
Karakterbörze

A teljes listáért Katt!
Szerkesztők
Anyaoldal
Holdnaptár
CURRENT MOON
Latest topics
» Sablon és leírás
Szomb. Nov. 10, 2012 4:13 am by bemese2001

» Rólam - Karakterlap
Kedd. Nov. 01, 2011 4:42 am by Vendég

» Elköltöztünk
Szer. Okt. 19, 2011 6:33 am by Elena Gilbert

» Romy Abbey Fall
Szomb. Okt. 08, 2011 5:23 am by Romy Fall

» Ryne Abbey Fall
Szomb. Okt. 08, 2011 2:47 am by Ryne Fall

» AZ OLDAL ELKÖLTÖZÖTT!!!
Hétf. Szept. 19, 2011 5:21 am by Elena Gilbert

» A város főtere
Vas. Szept. 18, 2011 8:22 am by Jason Johansson

» Nappali a házban
Vas. Szept. 18, 2011 2:27 am by Elena Gilbert

» A folyópart
Szomb. Szept. 17, 2011 8:55 am by Jason Johansson


Share | 
 

 Mystic Falls temető

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Tyler Lockwood



Hozzászólások száma : 59
Join date : 2011. Aug. 03.
Tartózkodási hely : Mystik Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Szer. Aug. 10, 2011 4:06 am

-Persze!- mondtam határozottan és komolyan. A közelbe egy fapadra biccentett. Leültünk oda. Nem tudtam mit mondjak, de bele vágtam- Figyu én nem akarok bekavarni a Matt és közted lévő kapcsolatba- nem tudom miért pont ezt nyögtem ki, de mi mással hisz erről van szó. Egyáltalán együtt vannak, mert elégé régen beszéltünk-Együtt vagytok még?-kérdeztem halkan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Forbes



Hozzászólások száma : 75
Join date : 2011. Aug. 03.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Kedd. Aug. 09, 2011 5:14 am

Még mielőtt Jules válaszolhatott volna, meghallottam egy nagyon ismerős hangot a hátam mögött. Meglepetten fordultam Tyler felé aki egyre csak közeledt. Oké, egy vámpír és két vérfarkas egymás ellen a temetőbe nem éppen arányos. Az ösztöneim, mind azt súgták meneküljek, fussak innen amilyen messze csak tudok, viszont az eszem mást súgot. Muszáj bocsánatot kérnem Tylertől,és ez most egy tökéletes alkalom. Légy erős Caroline! Most az egyszer dobt félre a büszkeséged!
- Ne haragudj Jules - néztem rá bocsánat kérően, majd felálltam és közelebb léptem Tylerhez - Beszélhetnénk, négyszemközt? - biccenetettem a nem messzi kis fapadra, és próbáltam nagyon kérlelően nézni Tyler sötét íriszébe.

/ amúgy Ty a nevem Caroline és nem Carolnie Very Happy /
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tyler Lockwood



Hozzászólások száma : 59
Join date : 2011. Aug. 03.
Tartózkodási hely : Mystik Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Kedd. Aug. 09, 2011 4:52 am

Megláttam a Mystik Falls-i temetőt. Egy kicsit ideges voltam, hogy mit fog szólni Carolnie amikor meglát. Azt se tudtam mit mondjak neki, mert elégé csúnya dolgokat vágtunk egy máshoz. Még mindig a szavai jártak a fejemben. Kiszálltam a kocsiból és elindultam Carolnie nagyija sírjához biztos ott van. Amikor már láttam a sírt ott volt Carolnie és Jules?????? Gondoltam köszönök- Sziasztok!-a temetőbe tuti nem fog kiabálni és úgy láttam lenyugodott.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Forbes



Hozzászólások száma : 75
Join date : 2011. Aug. 03.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Hétf. Aug. 08, 2011 10:54 pm

A szél erősödni kezdett és megéreztem egy keserű, szúró illatot. Más volt mint a boszik illata, mivel ez sokkal jobban iritálta az orromat. Egy vérfarkas volt.
Igazából, ha lett volna erőm, vagy egy erdőbe vadászat közbe akadunk össze talán gond nélkül kinyírom. De most, itt a temetőbe mind ketten a lelkibékénket kerestük. Nem fordultam felé, inkább makacsul bámultam magam elé, miközben azon merengten, csak nem Tyler az? Utánna jött,vagy...?
Hát nem. Nem Tyler volt az aki a válamra helyezte a kezét, és kedvesen rám mosolygott. Nem ő, hanem Jules. Az a Jules aki véleményem szerint elcsábította i nnen Tyt. De most nem a vámpír és vérfarkas voltunk itt egymással szemben, hanem két lány, nő akik egyenragúak egymással és mind ketten sokat vesztettünk már az életbe. Így én is rámosolyogtam.
- Caroline vagyok - feleltem, majd a pad másik felére mutatva hozzátettem - Nem ülsz le?
- Ha van nálad psukagolyó vagy felesleges karó ne haboz. Alig egy órája váltottam jegyet a pokolra - vigyorogtam rá erőltetetten, és felmutattam a gyűrűmet - Már csak a beccsekolás marad hátra a szúnyog osztályra - mondtam színtelen hangon. Most őszintén. Tényleg kezdek meghülyülni?!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jules



Hozzászólások száma : 9
Join date : 2011. Aug. 06.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Hétf. Aug. 08, 2011 4:16 am

Éppen a temető fele tartottam, hogy megnézzem a hugom sírját. Nagyon vágytam rá, hogy végre egyedül lehessek, mint vérfarkas, mint ember. Az élet egy csodás dolog míg van egy biztos pillér alattunk. Ha ez a pillér darabkánként lehull, akkor nem marad más csak saját magad. Mikor a hugom meghalt, úgy éreztem minden tartópillér és szegecs vele együtt süllyedt el a mélybe, talán még engem is magával rántott egy pillanatra. Sok kósza gondolat hullámzott át a fejemen míg közeledtem a temetőhöz. Nagyon sok dolgom volt erre a napra akármerre járt is az idő, ezért sietősre fogtam. Mikor itt vagyok próbálok kiszűrni mindent a fejemből, mindenn finom illatot, gyönyörű emlékképeket és az érzéseimet, amik néhol fájdalmasak. Leültem a hugom, Clarissa sírjával szemben és csak a feliratot tudtam bámulni, semmi mást. Sosem sírok a temetőben, azt már megtettem a temetésen. Mikor elég idő eltelt észrevettem, hogy egy lány ül mellettem. Szőke hajáról kissé ismerős volt. Nagyon magába volt fordulva, ezért a vállára tettem a kezemet és köszöntem:
- Hello! Jules vagyok. Úgy látszik mindketten eléggé magányos farkasok vagyunk. - kacsintottam kedvesen egy mosollyal megspékelve. Nagyon ismerős volt a lány, de még csak most értem vissza ebbe a városba és még van egy két elintéznivalóm errefele. Elvettem a kezemet és várakoztam...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Forbes



Hozzászólások száma : 75
Join date : 2011. Aug. 03.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Hétf. Aug. 08, 2011 4:00 am

Már alkonyodott, de én még mindig itt ültem a temetőben. A lábam fázik, mivel a cipőmet belehajítottam a közeli kukába, és csak egy farmer és egy garbó va rajtam, itt meg csak tizenöt fok. Szuper.
De nem izgat. Ez az egyetlen hely ahol nyugodt vagyok. Valahogy itt nem tudok dühös, csalódott vagy ideges lenni. Csupán nyugodt. Nem érdekel, hogy Tyler fejét nemrég leordítottam, hogy pofátlanul otthagytam a legjobb barátnőmet a Grillbe, de még az se, hogy a pasi, akit szeretek nem vesz rólam tudomást.
Felemeltem a fejem és az előttem levő sírkőre tekintettem. Nem a véletlen hozott pont, ehhez a sírhoz. Senki nem tudja, hogy ez az én titkos helyem.

Lilien Grace Forbes

1947-1999

A halál, nem az élet vége hanem egy új kezdete!

Elmosolyodtam az idézet olvasása közben. A nagyi mindig azt mondta, hogy ne féljünk attól amire szükségünk van. Mindig menjünk előre, és sose nézzünk hátra. Milyen rég is volt amikor, kint játszottam az udvaron, és még nem kellett olyan dolgokkal foglalkoznom mint a telihold, és az ínycsiklandozó nyakiütőér.
Felhúztam a lábaimat, és megpihentettem rajta az államat. Nem akartam visszagondolni azokra a szavakra amiket Tyler fejéhez vágtam. Nem érdemelte meg őket, hiszen semmi közünk egymáshoz. Azt hiszem jó lesz, ha mostantól elkerüröm őt, gondoltam egy nagy sóhaj közepetten. Kár, hogy ez nem kesz olyan egyszerű.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Layla Lionels



Hozzászólások száma : 19
Join date : 2011. Mar. 15.

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Szomb. Ápr. 30, 2011 4:35 am

Egy kis séta nem árt meg. Elindultam a temető felé. Szerettem ott lenni, nincs akkor nyűzsgés arra, mint egy város kellős közepén.
Elsétáltam egy nagyobb kőig és leültem. Kikapcsoltam minden zajt és gondolkoztam, hogy miért nem tudok normális tiniként viselkedni. Miért nem megy nekem a beilleszkedés?
Ezek a gondolatok csak mégjobban feldúltak. Inkább behunytam a szememet és felidéztem a régi időket amiket Sammel töltöttem. Nagyon hiányzik, de boldogulok nélküle is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Pént. Ápr. 08, 2011 3:22 am

Úgy tartják, hogy a jó testvérek mindig számíthatnak egymásra. Én sosem számíthattam rá – nem mintha neki erre meg lett volna az esélye, de én tudatlanságban éltem ilyen szempontból mindezidáig, szóval nekem így felmentés jár – nem mintha szükséges lett volna erre. Na, jó, talán egyszer... még 1492-ben, de semmiképp sem a jelenben, amikor is köszönöm szépen, de magam is jól megvagyok. Akkor – a XV. században – segíthetett volna, talán többedmagammal elképzelhető lett volna az ellenállás Klaus-sal szemben. De nem volt ott, így magamnak kellett cselekednek, rögtönözve, úgy ahogy jó nekem, mert nem akartam meghalni. Végül mégis öngyilkos lettem, de abban a biztos tudatban, hogy visszatérek. És így is lett, még a halál is jól áll nekem, míg élek.
- Mindenki menekül valami elől – feleltem a kérdésére hűvösen. Egyszerűen nem tetszett a hangneme, egyszerre volt kioktató és gúnyos, legalábbis számomra. Úgy beszélt, mintha meg akarná mondani, mit tegyek, mit ne. Ezt pedig mindennél jobban utálom. Elvégre Klaus is pont ezt tette velem: azt hitte, füttyent egyet, és én majd önszántamból részt veszek az áldozati rituáléján... és persze nem csak nézőként. Betty Jane pedig azt hiszi, hogy idejön, előáll valami mesével a családról, és máris parancsolgathat. Na nem. Viszont, mivel feltette ezt a kérdést, nagy kő esett le a szívemről: nem tud arról, hogy üldöznek, ergo nem tud Klaus, ergo nem márthat be nála. Jobb is, ha ez így marad. És az sem hátrány, ha Katerina néven ismer, legalább mások a városban nem fogják tudni, kiről is van szó.
- Te is. Arra tippelnék, hogy a magány elől... vagy inkább a meg-nem-értettség lenne a befutó? – pillantottam rá, és gúnyosan elhúztam a számat. Nem szerettem, ha számon kérnek, jobban szeretem ezt én intézni.
- Majd még találkozunk! - ígértem, és mintegy gondolkodásra időt hagyva neki pillanatokon belül eltűntem az erdőből, egybeolvadtam annak homályos sötétjével.

BEFEJEZETT

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Betty Jane Pierce



Hozzászólások száma : 17
Join date : 2011. Mar. 06.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Csüt. Ápr. 07, 2011 7:27 am

Tisztában voltam vele, hogy óvatos, megfontolt, mint minden normális lény olyannal, akit nem ismer, de ő... olyan vasmarokkal védte magát, a titkait; ilyen viselkedést rég láttam már. Mintha félne valakitől, nem bízik senkiben, nehogy kiadják, de mi lehet olyan mértékű titok, amiért ennyire elzárkózik?
- Látom rajtad - mosolyodtam el. Talán túl őszintén. Katerina olyasvalakinek tűnt, akinek nem szabad kimutatni az érzéseid, mert azt gonoszul ellened fordítja. Sajnos ezt a "védekező" reakcióját mindig szem elől tévesztettem, ha vele beszéltem. Annyi évszázad alatt nem bírtam a fejembe vésni, pedig meg annyiszor áttiportak rajtam, hogy megszerezzék az érdekükből fakadó dolgot... de mégis, ha a testvéremmel beszéltem nem bírtam bezárkózni; nehéz volt burkoltan, megfontoltan alakítani a mondatokat, nehogy kispályásnak, kijátszhatónak tűnjek előtte. - Igen, nem tűnsz olyannak, aki ilyesfélékkel törődne - fanyalogtam. - Nekem is új volt a gondolat, de abban a "pár" év keresésben hozzászoktam a gondolathoz - és hozzám nőtt - tettem hozzá gondolatban. - Nekem is lenne egy kérdésem - váltottam témát. - Üldöznek téged Katerina? - érdekelt a válasza, ugyanis majdnem teljesen biztos voltam benne, hogy ki fog térni előle. Magasra húztam a szemöldököm s vártam. Magamban már előre kuncogtam a dolgon.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Csüt. Ápr. 07, 2011 5:51 am

Testvér. A legtöbb ember vágyik rá, mert így kap szeretetet, védelmet, egy társat, barátot, aki mindig mellette áll. Egy testvértől tanulhat az ember, mert odaadással segít. Megosztoznak a dolgokon, karöltve fedezik fel a világ nagy csodáit. Normál esetben együtt nőnek fel, és életük legmeghatározóbb élményeit is közösen élik meg. Én azonban nem vagyok ember, az igényeim is mások. Önzőségem révén semmi kedvem, hogy bármin is osztozzak akár egy családtaggal is. És ha magamra illetve Betty Jane-re tekintek, abszolút hiányzik belőlünk az a bizonyos testvéri kapocs. Soha nem ismertem, ahogy ő sem engem. Ötszáz év után helyre lehet hozni ilyesmit? Egyáltalán miért vágyik ő egy húgra? Nem tudom megérteni ezt a fajta humánus igényét.
Örültem annak, hogy nem kell félnem attól, hogy bizonyos kellemetlen személyek esetleg másoknak is kiadják azon információkat, amiket rólam tudnak, kissé irritált, hogy Betty Jane többet tud rólam, mint én róla. Az viszont kifejezetten jó pont volt számára, hogy nem sikerül megfélemlítenem – pedig szeretek néha ijesztő szerepben tetszelegni – megláttam benne a Petrova-tűz szikráját.
- Hiszek neked – bólintottam. Mi más lehetőségem lenne? A végén még kiad Klaus-nak… Apropó, Klaus! Vajon tud róla? Tudja, hogy az édes kis húgocskáját üldözi egy elmebeteg Ős, aki elől már évszázadok óta menekül?
- De meg kell értened: sosem gondoltam, hogy valaha ilyen ténnyel kell szembeállnom. Hogy több mint öt évszázad elteltével rám talál a testvérem – magyaráztam. A szavaim őszintén csengtek, mert valóban azok voltak, ez meg sem fordult a fejemben.

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Betty Jane Pierce



Hozzászólások száma : 17
Join date : 2011. Mar. 06.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Csüt. Ápr. 07, 2011 5:37 am

Már akkor megcsapott Katerina ismerős illata, mikor ő még azt sem tudta, hogy ki sétálgat a sírkövek közt. Kissé elvigyorodtam. Hát mégiscsak vonzza valami felém: a kíváncsiság. Még egy olyan keményfejű, folyton taktikázó nőt is, mint ő valamilyen szinten izgat az, amit nem ismer. Ez esetben én lennék az.
Mikor megszólalt, abból is csak az sütött, hogy nem a testvéri kapcsolat kiépítése miatt teszi, hanem mert ellenséget sejt, egy apró hibádzó részletet, aki bekavarhat.
- Nyugodj meg! - fordultam felé. - Elhallgattattam azokat, akiket elkellett s megjegyzem nem sok választásuk volt. Tudod, az én meggyőzőképességeim is igen kifinomultak - mosolyodtam el. Burkoltan igaz, de célozgattam rá, hogy birtokomban van róla némi információ. Ezek a személyek, akik által megtaláltam nagyon készségesen elmondták azt, amit tudni akartam... persze teljesen ingyen, márha semminek lehet nevezni az életüket. - Ne hidd, hogy engem akárki futárnak használhat - komolyodott el a hangom. - Velem nem rendelkezhetnek - vált hirtelen fagyossá a hangnemem. Elmúltak azok az idők mikor megtettem bárkiért vakon akármit. - Nem küldtek, hanem, mint már mondtam önszántamból érkeztem. Lehet számodra ez idegen dolog, hogy valaki nem rossz szándékkal jön, de az én esetemben, így van.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Katherine Pierce



Hozzászólások száma : 147
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : A lehető legmesszebb Klaus-tól

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Csüt. Ápr. 07, 2011 5:17 am

Először céltalan indultam a városba, majd a főútról letérvén körvonalazódni kezdett bennem a legtökéletesebb hely a magányos gondolkodásra. A temető, ahova senki sem jár, ha nem muszáj, mert senki sem szereti feltépni a régi sebeket, újra és újra fájdalmat okozni önnön magának. A múlton mindenki szeretne túllépni, és mi is jelképezhetné jobban az elmúlt dolgokat, mint egy hely, ami a holtaknak szolgál otthonul. Én azon szerencsés már-nem-élők sorába tartozom, akik mégiscsak élnek valamely módon. Ehhez persze más emberre, legalábbis a vérére van szükségünk, de a lényeg, hogy ugyanúgy tudunk járni, beszélni… élni, mint az emberek. Csak így nem kell foglalkoznunk a nagyvilág piti gondjaival, megvannak nekünk a sajátjaink. Sajnos, az enyémről nem mondhatók el, hogy egyszerűek lennének. Ugyanis, ha könnyű lenne túllépni rajtuk, akkor már régen nem létező problémaként fognám fel őket valahol hosszú életem macskakövén.
A sírkövek közt lépdelve egy ismerősnek tűnő alakra figyeltem fel. Na, ő egy létező probléma. Igaz, már megbeszéltem magammal, hogy a legkevésbé sem kellene így felfognom, hiszen akár a segítségemre lehet. Végül is miért ne? Meglátom hasznos-e, és akkor majd eldöntöm, hogy szükségem van-e egy nővérre vagy sem. Fokozatosan gyorsítottam a lépteimen, majd végül vámpírsebességből lefékezve álltam meg Betty Jane mellett.
- Még egy valami érdekelne… - jegyeztem meg csevegve, és onnan folytattam a beszélgetést, ahol abbamaradt. Na jó, talán megfontoltabban, hiszen most a tény, amit ő állít, nem ért felkészületlenül.
- Mégis hogyan találtál meg? Ki küldött ide? – érdeklődtem, és mélyen az enyémhez hasonló szempárjába meredtem. Kíváncsi voltam, hogy ki árult el. Mert akkor felkeresem, és ellátom a baját!

_________________
I bend the rules. Break the rules. Make the rules. I hate the rules!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Betty Jane Pierce



Hozzászólások száma : 17
Join date : 2011. Mar. 06.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Csüt. Ápr. 07, 2011 4:58 am

Céltalanul bolyongtam az egyetlen helyen, ahol nem éreztem magamat idegennek: a temetőben. Nem éppen turistalátványosság, habár melyik temető az?
Miután megesett az első találkozóm Katerinával s az nem éppen fényesen sikerült, vadászni indultam, hogy csillapítsam az éhségemet. Először az erdőben próbálkoztam, de a kisvadakon kívül nem találtam mást, de nekem minél előbb emberi vérre volt szükségem, hogy azt a mérhetetlen szárazságot ami belülről mardosott, enyhíthessem. Ahhoz pedig vér. Végül a lakóházak felé vettem az irányt, de ahogy a házam felé közeledtem, megpillantottam az ajtóban álldogáló bárbeadóm. Nem akartam megtenni. De az a lány mindig olyan hivalkodóan viselkedett, mintha ő kínálkozott volna fel; ezekkel a gondolatokkal a fejemben csalogattam be(nem mintha annyira noszogatni kellett volna) s azonnal rávetettem magam. Nem kerestem meg a legkényelmesebb helyet a házban, nem cseverésztem vele semmiségekről, amik egy óra múlva úgy is törlődnek a memóriámból. Ahogy bezárult az ajtó, a nyakára tapasztottam az ajkam s addig, amíg már csak azt nem éreztem, hogy minél inkább elgyengül a karomban, szívtam. Majd bűntudatosan, visszanyomva a kényszert, hogy igyak, abbahagytam. Olyan élettelenül csillogott a szeme, hogy már azt hittem halott, mikor hörgésszerű hang szakadt fel a torkából. Megtámasztottam a fejét és belefúrtam a tekintetem az övébe.
- Nem történt semmi csak elbeszélgettél a bérlőddel, aki roppant undokul viselkedett veled, így elhatározod, hogy ritkábban fogsz eljönni, csak, ha szükséges - adtam a szájába a szavakat, amiket ő azon nyomban ismételt.

Másnap igaz kielégülten, viszont óriási bűntudattal ébredtem. Mentem ahova a lábam vitt, így végül a temetőben kötöttem ki. Ide nem jön annyi halandó, nem fanyalodhatok rájuk, nem kell elkövetnem újabb vérengzést.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Stwitch



Hozzászólások száma : 85
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : Csak fordulj meg és nézz a hátad mögé édes... ;)

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Hétf. Ápr. 04, 2011 6:10 am

Teljesen megértettem, hogy még nem áll készen arra, hogy az érzéseiről beszéljen másnak, főleg a nővérének. Mindezek ellenére teljesen biztos voltam abban, hogy teljes szívéből szeret és velem akar maradni.
Fájt, mikor elinfult haza, de kell pár perc, amíg hazaér, szóval úgy döntöttem, hogy addig elmegyek vadászni, nehogy valami baleset történje. Amúgy is rég ettem már... Épp itt volt az ideje. Még egyszer átfutattam az emlékaimet az agyamon, az elmúlt 1-2 óráról , majd megfordultam és a Mystic Falls-i erdő felé vettem az irányt.

BEFEJEZVE
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://silly-life.honlapepito.hu/
Jeremy Gilbert



Hozzászólások száma : 178
Join date : 2011. Mar. 23.
Age : 21
Tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Hétf. Ápr. 04, 2011 5:37 am

Most eszméltem rá, hogy egy nap alatt fülig belezúgtam Jane-be...
Nekem már mindegy volt mi történik körülöttem, csak legyen mellettem! De Elenának az újonnan jött érzéseimet nem voltam kész elmondani, ugyanis magamnak is nagy meglepetést okoztam mindezekkel.
Belenéztem a lány mélykék szemébe, gyönyörűek voltak, csillogtak akár a holdfény, kék fényekben tündököltek mint az óceán naplementekor. Félretűrtem sima, selymes arcából egy kósza tincset. Teljesen megbabonázott, szinte viselni is nehéz volt a mostanra már görögdinnye méretűre dagadt szívemet...
-Találkozzunk a szobámban, szép lassan fogom beadagolni a történteket a nővéremnek. Most csak veled szeretnék lenni az idők végezetéig!-Suttogtam a szerelmem fülébe, szenvedélyesen.
Majd búcsúcsókot nyomtam a lány homlokára, megcirogattam az arcát és indultam is.Nagyon reméltem, hogy most fogok életemben leggyorsabban haza érni, hiszen egy másodperc is fájdalmas volt, ha nem lehetett mellettem!
Ha vele voltam mindig megállt az idő...

//Szerintem még írj egy elinduló posztot és akkor már a szobámban folytassuk Smile//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Stwitch



Hozzászólások száma : 85
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : Csak fordulj meg és nézz a hátad mögé édes... ;)

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Vas. Ápr. 03, 2011 4:41 am

- Hát, az attól függ. Most akarod ezt közölni Elenával, vagy had jöjjön rá magától, mert ha a másodikat választod, lenne egy ötletem... - mosolyodtam el. Miközben vártam a választ elindultunk kifelé a temetőből. Jeremy útközben folyamatosan fogta a derekamat, én pedig átkaroltam a vállait és úgy szorítottam magamhoz. Olyan jó érzés volt azt érezni, hogy valaki tényleg szeret ennyi év után, és hogy megtaláltad az igazit. Ez egy tökéletes pillanat.
Mivel a temető kijáratáig nem kaptam választ Jeremytől megálltam, és a szemébe néztem.
- Ha úgy döntesz, hogy most akarod ezt megbeszélni Elenával, akkor induljunk most rögtön hozzátok, még biztosan fent van és tudsz vele beszélni. - közelebb húztam magamhoz és nyomtam egy apró csókot a szájára - De, ha úgy döntesz, hogy majd csak később mondod el ezt neki, mondjuk holnap, akkor hazamész, fel a szobádba. Mire felérsz, ott leszek az ablakodban arra várva, hogy behívj, ugyanis csak úgy tudok bemenni hozzátok, de ezt biztos tudod. - persze, hogy tudja, ha Elenáék beavatták mindenbe a vámpírokkal kapcsolatban. Azt, még nem tudom, hogy ott mit fogunk csinálni, de abban biztos voltam, hogy nem akarok Jeremy nélkül lenni. Egész éjszaka magam mellett akartam tudni biztonságban. - De mindenképpen be kell hívnod, ha azt akarod, hogy a közeledben lehessek. - utaltam arra, hogy hol járnak a gondolataim. - Na, hogy döntöttél? - kérdeztem, miközben az arcát vizsgáltam, hátha ki tudom olvasni az érzelmeit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://silly-life.honlapepito.hu/
Jeremy Gilbert



Hozzászólások száma : 178
Join date : 2011. Mar. 23.
Age : 21
Tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Szomb. Ápr. 02, 2011 10:22 am

Meglepett Jane intenzív, bensőséges csókja, de mintha egy révületből ébredtem volna megértettem, hogy ez már egyértelműen több a barátságnál...
Amint a lány erős kezével felhúzott indultam is, nem akartam egy nyomasztó temetőben kuksolni Vele.
Mosolyogva ránéztem adtam egy gyors szájra puszit, majd átkaroltam a derekát.
Merre szerelmem?- Vigyorodtam el, hogy milyen rég nem használtam ezt a szót, meglepődtem, hogy újra az ajkamra vehettem.
Hogy Elena mit fog szólni...bár bevallom nem ez volt most a központi kérdés, de tudtam el kell neki mondanom!


//Bocsi, hogy ilyen nagyon későn csak most jutottam géphez :S//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jenny Thomas



Hozzászólások száma : 117
Join date : 2011. Mar. 05.

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Pént. Ápr. 01, 2011 8:14 am

Hosszan érintette ajkával Cary arcát, később száját. Boldog volt. Nem is emlékezett, milyen boldognak lenni. Talán utoljára 1-2 évesen volt az, bár akkor minden gyermek boldog, akiknek vannak szülei. Most érezte, hogy a boldogság nem egy örökké tartó érzés, hanem egy pillanat. Ez a pillanat. Boldognak lenni pedig azt jelenti, hogy erre a pillanatra emlékezni.
- De, nagyon... - mondta nevetve. Fel sem tűnt a szél hideg, érdes ölelése, a levegő hűlt hangulata. A temető mintha örömtáncot járt volna.
Jenny kézen fogva húzta vissza Cary-t a kocsi felé. Tényleg fázott, főleg mert rövidnadrágban volt, lábai szinte remegtek, ahogy lépett. Az autónál, mielőtt beszálltak volna, vad mozdulattal átölelte a férfi nyakát, ajkait erősen szorítva az övéire, testéhez simulva. Lassan váltak el, Jenny szó nélkül ült be a kocsiba, az a férfi mellé, akit szeretett.


BEFEJEZVE
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cary Agos



Hozzászólások száma : 50
Join date : 2011. Mar. 12.

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Pént. Ápr. 01, 2011 7:54 am

Elmosolyodtam. Milyen lehetetlen helyzet is ez... láttam magam előtt apám arcát: a drága, jól nevelt fiacskája a temetőben egy kiskorú lánnyal.
Zavarta néztem hátra, olyan érzésem támadt, mintha figyelnének. Nem vagyok paranoiás és nem hiszek a szellemekben, talán csak azért támadt bennem az érzés, mert arra gondoltam, milyen lenne, ha apám látna.
Azért összerezzentem, de inkább betudtam a hideg levegőnek, mint a félelemnek.
- Nem fázol? - kérdeztem tőle, és magamhoz öleltem hogy melegítsem. Mindketten elég lenge ruhában voltunk, az idő pedig rettentően hűvös volt.
Megborzongtam a hűvös szél simogatásától és szorosabban tartottam magam mellett Jennyt. Nyeltem, mert keserű szájízt hagyott a gondolat, hogy ez a pillanat is elmúlik, pedig most annyira egy hullámhosszon voltunk, mint eddig nőnemű lénnyel még soha.
Beszívtam a hajának az illatát, éreztem tenyerem alatt bőre puhaságát, soha ennél tökéletesebb pillanatban nem léteztem még.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jenny Thomas



Hozzászólások száma : 117
Join date : 2011. Mar. 05.

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Pént. Ápr. 01, 2011 7:24 am

Olyan kellemes volt hallgatni amit mondott. Hangja reményt sugárzott. Jelentésük olyan nagy jelentőséggel bírt. Bár pont az ilyen szavak szoktak feledésbe merülni.
Először azt akarta mondani, hogy: "Ez olyan mesés... " Az is volt. De ez úgy hangzott volna, mintha egy tinédzser mondta volna, akár csak Jenny. Nem akart annak tűnni Cary szemében. Az égre pillantott. Cary azt mondta a múltkori vacsoránál, hogy olyan férfit képzel a lány mellé, aki este, a hálózsákban a csillagok alatt elrebegi, hogy szereti. Végül is, minden meg volt, a csillagok, a hangulat. A hálózsák pedig mellékes.
- Nincs semmire sem szükségem - mondta határozottan, majd lágy, félelemmel átitatott hangon folytatta - rajtad kívül.
Ujjai lágyan simogatták az arcát, majd leengedte mindkét kezét maga mellé. Cary ujjai hamar megtalálták kezeit, minden érintés nyomán forró áram járta át a lány testét.
Lecsukta a szemeit, és elgondolkozott azon, hogy mit ébreszthet fel a férfiban. Hallott már ilyesmiket. A 30-as éveiben járó férfi miért érzi olyan jól magát a 20 éven aluli lánnyal. Mert úgy érzi magát tőle, mintha ő is fiatal lenne. Persze jelen esetben nem erről volt szó, de ez a "felébreszt" dolog eléggé elcsavarta gondolatait.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cary Agos



Hozzászólások száma : 50
Join date : 2011. Mar. 12.

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Pént. Ápr. 01, 2011 7:03 am

Halványan elmosolyodtam. Zavart hogy nem láttam az arcát a sötétben, így nem tudtam leolvasni a ráköltözött érzéseket. Elengedtem a kezét, válláról hátrasöpörtem haját, majd mindkét tenyerem arcára fektettem és gyengéden megcsókoltam.
Elszakadtam ajkaitól, de nem engedtem el s csak pár centire távolodtam. Éreztem az arcomon lélegzetének langyosságát. A temetőben is langyos szél támadt s belekapva Jenny hosszú hajába, néhány szőke tincset játszani hívott.
- Én nem engedem, hogy magad mögött hagyj! - suttogtam és megcirógattam az arcát.
- Tudom, hogy nem épp a legmegfelelőbb helyszín - szabadkoztam -, de azt akarom, hogy emlékezetes legyen és olyan dolgokat akarok neked adni, amit eddig senkitől sem kaptál meg, ez lehet ha néha ijesztő lesz, de néha te is megijesztesz azzal, amit felébresztesz bennem - megvontam a vállam és sóhajtottam.
Lassan tenyereim lecsúsztak arcáról: végig a nyakán, a vállán, le a karjain, s ujjaim közé vettem kezeit, majd homlokom az övének döntöttem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jenny Thomas



Hozzászólások száma : 117
Join date : 2011. Mar. 05.

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Pént. Ápr. 01, 2011 6:26 am

Talán a temető volt az utolsó hely, amire jelen pillanatban számított. Elkerekedett szemekkel bámulta a fekete kerítést, mely alig látszódott a sötét félhomályban. Értetlenül szállt ki az autóból, melynek ajtaját Cary kinyitotta. Jenny érezte, hogy ehhez soha sem tudna hozzászokni. Ez olyan plusz volt, olyan udvarias, amiben még nem volt része a lánynak. Egy picit úgy tűnt, nem tartanak semerre, nem keresik egyik sírt sem. Megnyugtatta a lányt a tény, hogy nem Cary egyik elhunyt rokonához jöttek. Megálltak egy sírnál. Bárki is feküdt ott, jól ápolták a helyet, hiába volt sötét, Jenny látta, hogy nincs egyetlen gaz sem a tökéletesre faragott sírkő körül.
- Tudom... - suttogta. Nem igazán tudta, mit is mondhatna. Nem tartozott az ilyen helyzetekben való jó szereplés az erényei közé.
- Engem is megrémiszt... - bármennyire is próbálta titkolni a dolgot, félt attól, ami kialakulóban van köztük. Főleg, mert élete már nem csak a saját kezében van. Bármi is fog történni, azzal, hogy Cary tudja az igazat, belekeveredett a dologba.
- Te 22 vagy, én 17, te ügyvéd vagy, én illegálisan élek - mondta keserűen, majd a sírra pillantott. Elmúlás. Milyen igazságtalan dolog.
A jövő nem fogja jóvátenni, amit a jelenben elmulasztasz. Mindig ezt mondta Jenny nagypapája.
- Az a baj az elmúlással, hogy valamit mindig magunk mögött hagyunk. Lehet, hogy egy személyt, vagy egy hibát, esetleg egy bűncselekményt... - ez nem tartozott éppen ide, de Jenny tudatni akarta a férfival, hogy nem szándékozik bajba keverni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cary Agos



Hozzászólások száma : 50
Join date : 2011. Mar. 12.

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Pént. Ápr. 01, 2011 6:06 am

// skacok, remélem nem kavarok be, de 3 napja várom h felszabaduljon ez a helyszín és úgy látom, most épp elmenőben vagytok. //

A puha sötétségbe lassan belesüppedtek az utcák, ahogy egyre távolodtunk a város központjától, a közvilágítás sem volt annyira meghatározó. Tekintetem gyakran kalandozott el a fényszórók által megvilágított útszeletről, gyakran pillantottam a mellettem ülő lányra, aki hirtelen egy puszival lepett meg.
Nem szólalt meg egyikünk sem, én azon gondolkodtam, egy 10-es skálán mennyire őrültség az ötletem, ő meg nem tudom mire gondolhatott. De sose éreztem még a fekete csendben ennyire közel magamhoz senkit. Valahol azt hallottam: a kommunikáció tragédiája, ha elhallgatnak a beszélőtársak, én most úgy éreztem, ez a hallgatás köt össze igazán minket.
Lekanyarodtam a főútról és mellékutcákon át a temetőhöz hajtottam. Leparkoltam a bejárat előtt, kiszálltam az autóból, majd kinyitottam Jenny előtt az ajtót. A kezemet nyújtottam, majd becsuktam az ajtót. Megszorítottam a kezét és befele vezettem a temetőbe.
A hely sötét volt, és aki hisz a szellemekben, meg ehhez hasonló természetfeletti lényekben, azok számára ijesztő is. De ha az ember egy angyallal sétál kézen fogva, érheti-e bármi baj? Na jó, nem nevezném Jennyt épp angyalnak, de most úgy éreztem szőke hajával, mely világított a sötétben, sokkal inkább hasonlít egy földre szállt angyalra, mint egy halandó emberre.
- Elmúlik - mondtam hirtelen és megálltam, közvetlenül egy sír mellett. Alexis Mitchelson. Ki tudja ki volt az? De egykor élt, remélt, szeretett és lám, most halott.
- Minden lehetősége az életnek elmúlik, ezért ezentúl megragadom az esélyeket, amik megadattak nekem és kiélvezem minden mulandósága ellenére. Eddig nem így éltem Jenny. És most hihetetlenül megrémít, hogy ami köztünk van, az is elmúlik... - suttogtam és a sötétben a szemébe néztem, de nem láttam mi tükröződik benne. Csak álltam, fogtam a kezét és vártam, hogy mondjon valamit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Stwitch



Hozzászólások száma : 85
Join date : 2011. Mar. 05.
Tartózkodási hely : Csak fordulj meg és nézz a hátad mögé édes... ;)

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Csüt. Márc. 31, 2011 8:42 am

Meglepett Jeremy reakciója, de ez várható volt. Szóval már tud a vámpírokról. Ez jó, részben, mert legalább jobban meg fog érteni. Megfogtam a kezét, amivel eddig az arcomat simogatta. Lassan visszahúzódtak a szemfogaim... az arcom visszaváltozott emberi formájába, majd sóhajtottam egyet. Visszanéztem a szemébe, majd ismét közelíteni kezdtem a fiú felé. Szabad kezemmel átkaroltam a nyakát és úgy csókoltam eg. Ez a csók, már intenzívebb volt, mert tudtam, hogy meg fog érteni, ha újra eltorzul az arcom. Már legalább egy-két perce tartott, mikor kicsit elhúzódtam tőle. Meg akartam szólalni, de a tekintete ismét rabul ejtett. Csak ültünk ott és bámultuk egymást.
....
Percek múlva kiszabadítottam magamat Jeremy tekintetéből és megszólaltam.
-Talán... nem ez a legmegfelelőbb helyszín. - vigyorogtam, majd kacsintottam egyet és felpattantam. Vámpírsebeséggel körbefutottam a temetőt, csak úgy torna gyanánt, mivel már kicsit elgémberedtem. Visszasétáltam Jeremyhez, majd megszólaltam.
- Mehetünk? - kérdeztem és rántottam fel a fiút a helyéről.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://silly-life.honlapepito.hu/
Jeremy Gilbert



Hozzászólások száma : 178
Join date : 2011. Mar. 23.
Age : 21
Tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Csüt. Márc. 31, 2011 4:55 am

Hirtelen a lány közeledni kezdett felém, összeértek az ajkaink, forró melegség, bizsergés haladt át a testemen, akár egy ciklon.
Amikor a csók véget ért felkeltette az érdeklődésem mondanivalójával. Bevallom egy kicsit meg is ijedtem, hiszen ha ő elsuttogja legféltettebb titkait, nekem is őszintének kell lennem, de nem tehetem, hiszen nem csak az én titkomról van szó, sőt csak véletlen családi fonalon keresztül van hozzá némi közöm.
Majd gondolataimból felrévedtem, és azon vettem észre magam, hogy kezdem Jane göndör fürjeit gyengéd mozdulatokkal félresöpörni. Valamiért távol húzódott tőlem, nem értettem...
Finom szív alakú arcát magam felé húztam, kis csókkal szerettem volna megkoronázni az előzőt.
És amikor végre a szemébe néztem, nem láttam mást csak vöröses feketés sötétséget egy szörnyeteg eltorzult arcán. Akaratlanul is félrehúzódtam, láttam már valahol ilyesmit, teljesen hatalmába kerített a látvány. Nem borzasztott el, inkább meglepett...
Ebben a percben ugrott be honnan volt ismerős...Anna...vámpír...
Ekkor mindent megértettem, a hűvös érintéseit, a tartózkodást, a furcsa megjegyzéseit, amik akár egy múlt századi arisztokrata szájából is származhattak volna.
Most már minden világos volt, Jane tagadhatatlanul is élőhalott.
Közelítettem egy kicsit, majd lassan végig simítottam az arcát.
-Jane azt hiszem van róla fogalmam, hogy mi is vagy te tulajdon képen... -Mosolyodtam el gyengéden.-És csöppet sem érdekel, mert szeretlek.-Folytattam mondandómat kevesebb bátorsággal és némi félénkséggel fűszerezve. Nem tagadom elpirultam, akár egy kis iskolás lány, talán túl érzékeny hangulatom volt...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Mystic Falls temető   Today at 9:38 am

Vissza az elejére Go down
 
Mystic Falls temető
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
 Similar topics
-
» Mystic Falls utcái
» Mystic Falls parkja
» Mystic Falls - Grill
» Mystic Falls sikátorai
» The Originals

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Vampire Diaries Szerepjáték :: Játéktér - Mystic Falls :: Külváros-
Ugrás: